A LEGÚJABB, KÖZÉPKORI EREDETŰ BÁSTYA: AZ ÚJBÁSTYA

Miután 1534-42 között Perényi Péter felépíttette a Vörös-tornyot és a várfalat annak bástyáival, az őt követő tulajdonosok valamenniyen bővítették, korszerűsítették, erősítették az építményeket.A legnagyobb szabású és máig ható építkezést a Lorántffy Zsuzsanna – Rákóczi György házaspár végeztette el. Az ún. „külső vár” észak-nyugati sarkában egy korábbi kisebb bástya helyén felépíttették azt a téglalap alaprajzú, nagyméretű, boltozatos kazamata alapú többszintes védművet, amelyet azután Új-bástya néven emlegettek.Erről származhat a vármúzeumban őrzött vörösmárvány tábla az építkezésről latin nyelven szóló, 1627. évszámos felirattal. Alig 85 éves fennállása után, 1702-ben az Új-bástyát I. Lipót császár parancsára – több, még megmaradt magyarországi végvárral egyetemben – felrobbantották.  A falüregekben, kivésett résekben elhelyezett lőporos zsákok, aknák olyan nagy pusztítást végeztek a Pataki vár valamennyi bástyájában, hogy azok többé nem voltak helyreállíthatók. Nem sok híja volt, hogy a városfal északi szakaszát alkotó tempolomot is felrobbantsák, a Vörös-tornyot viszont szintén használhatatlanná tették.

Forrás: Détshy Mihály: Sárospatak vára